A tudomány rendezett tudás, a bölcsesség pedig rendezett élet. Minden ami fontos, rendet igényel. A dolgok jóságukat önmagukban hordozzák, mert valami vagy jó vagy rossz, de az igazi szépségüket elrendezésükben nyerik el. Sok tudás és sok bölcsesség pazarlódik el ebben az életben, mert az ember nem tud vagy sokkal inkább nem akar rendet tartani a fejében és a szívében. Ilyenkor elszakad egymástól az, amit mondunk, attól, amit élünk. Ez pedig már az első lépés az ostobaság felé. Különös dolog ez, hogy a tudásnak és a bölcsességnek is – bár nem ugyanazt jelentik – az ostobaság az ellentéte. Amíg a dolgok között rend van, addig a dolgok szétválaszthatóak. Amikor rendetlenség üti fel a fejét az életünkben, minden elkezd egy irányba fordulni: az ostobaság felé.
